2006-05-06

találkoztunk kedden, csütörtökön és pénteken. még az is lehet, hogy ma vagy holnap is fogunk. jó ez. szépen megszokom a jelenlétét 'távolabbiként'.
hogy nem csókolom meg.
hogy nem csókolhat meg.

azt mondja, hogy a mostani élete annyira működőképes, annyira sok benne a kellemes, megszokott, a rutin, hogy nem tudja, hogy boldog lenne-e ezek hiányában. igaz, szenvedély meg szerelem meg lelkiség velem van, de nem tudja, hogy a többi működne-e.

és egyébként, ha őszinte akarok lenni, hát én sem. nyilván attól függ, hogy ő mennyire rugalmas, mennyire képes a változásokat elfogadni, stb. mert hát az azért tényleg gyökeres lenne és az is biztos, hogy a fentiekben említett rutinok nagy részére csak megvonnám a vállam.

hát kinek mi kell az élettől.

nekem most az, hogy egy ideig még találkozgassunk, míg én varázstalanítani tudom a magam szemében.

[amúgy elborított a meló.]

VattaC írta 5/06/2006 07:55:00 de.